A dzsessz és blues szeretetünnepe

Új Magyar Szó: Interjú Szilágyi Nórával, a Mini Jazzfesztivál Egyesület tagjával
Darvas Beáta | 2010-07-06 07:47:29

Bővült programmal, blues-csemegékkel és sok-sok dzsesszmuzsikával zajlott a Mini Jazzfesztivál Csíkszereda második kiadása. A részvételről, a rendezvény sikeréről Szilágyi Nóra szervezővel beszélgettünk.

Mennyiben sikerült tartani az előre meghirdetett programot? Maradtak el előadások, léptek vissza előadók?

– Részünkről sikerült tartani a programot, mindenki itt volt, akivel szerződést kötöttünk, és akit a végleges programban meghirdettünk. Persze attól függ mit értünk előre meghirdetett program alatt, mert ezelőtt egy évvel kezdődtek a tárgyalások, fél éve tettük fel a honlapra az első programtervet, amelyben a szerződéskötések előtt két változás történt, ugyanis két fellépőt idén még nem mertünk megengedni magunknak, nevezetesen a Benkó Dixiland Band-et, és AG. Weinberger csapatát.
Sajnos előre sejtettük, hogy a második fesztiválra nagyon nehéz lesz előteremteni az anyagi hátteret, és ez be is igazolódott. Ám helyettük tudtunk hívni két nagyon színvonalas bandát, akik mindenki számára nagy élményt nyújtottak. A Trenul de noapte, azaz Éjszakai vonat elhozta a blues igazi ízét, míg a Dennert Árpád és a Gyárfás István Trió a dzsessz alaphangjait ütötte le a fesztiválnak.

Mennyi pénzből, milyen segítséggel sikerült megszervezni a második Jazz Fesztivál Csíkszeredát? Gondolom az első sikere sok támogatót hozott még a konyhára.

– A háromnapos fesztivál költsége szinte eléri a százezer lejt, ha minden költséget összeszámolunk. Az igazság az, hogy nem sikerült előteremtenünk a teljes összeget, de azt el kell mondjuk, hogy mi hárman, a szervezők (Daradics Karina, Daradics Róbert és Szilágyi Nóra – szerk. megj.) „szeretet-fesztiválnak” nevezzük az idei rendezvényt, mert minden jó barátunk és kedves ismerősünk mellénk állt az utolsó percekben, és mindenki azzal segített, amivel tudott, akiknek ezúton meg is köszönnénk azt a nagy szeretetet és segítséget, amit tőlük kaptunk.

Színes volt az előadók skálája. Mennyire ismeri a csíkszeredai közönség a hazai és a külföldi dzsesszzenészeket, együtteseket?

– Volt olyan fellépő, akit név szerint kért a közönség az előzetes körlevelek útján, ilyen volt Grencsó István és csapata. Ide sorolnám még Ferenczi Györgyöt és Rackajamet, a többieket pedig mi választottuk ki, hogy olyan műsort állítsunk össze, ahol először a blues három különböző árnyalatát, aztán meg a dzsessz hat teljesen eltérő stílusvilágát be tudjuk mutatni. Ki egyiket, ki másikat ismerte szerintem.

Hatékony volt a dzsessznapokat felvezető blues-nap?

– Sokkal jobban sikerült, mint gondoltuk. Nagyon erősen indítottunk, és kicsit hangosabban, mint tavaly, hiszen a blues egy erőteljesebb műfaj, nagyobb hangerőt igényel, s köszönet a blues bandáknak, hisz fergeteges hangulatot varázsoltak mindhárman. A Trenul de noapte, Ferenczi György és Ioan Gyuri Pascu zenekara is elvarázsolta a közönséget.